Sziasztok!
Vagy lehet a szia helytállóbb lenne, ugyanis nem hiszem, hogy még túl sokan olvassátok a blogot. Eléggé elhanyagoltam, úgyhogy nem is csodálkozom ezen.
Viszont muszáj leírnom, még ha senki sem olvassa, akkor is, hogy befejeztem a második regényemet. Az elsőszámú befejezettem folytatása, vagyis a második része. Sorozatnak tervezem, aminek a másik két része két teljesen más emberke szemszögéből fog íródni. Ám nem ezután. Legalábbis ez a terv.
Hogy érzem magam jelen pillanatban?
Borzalmasan.
Mint aki teljesen üres és nem is tudom pontosan megfogalmazni.
Egy részem odalett.
Szívemet-lelkemet beletettem az írásba, és igen, most, hogy vége a történetnek és el kell engednem a szereplőimet, a lelkem romokban hever.
Nagyon rossz érzés.
Azt hittem, szimplán boldog és megkönnyebbült leszek, amikor lezárom a történetet, de ezek közül egyiket sem érzem.
Fura.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése