93. Kétesélyes szerelem

Sziasztok!

Most egy könyvről hozam nektek egy bejegyzést- ez kritika lesz a javából.

Molly McAdams - Kétesélyes szerelem

A 18 éves Harper egész életét tengerészgyalogos apja szigorú felügyelete alatt töltötte, most azonban elérkezett az idő, amikor végre a saját életét élheti, és olyan tapasztalatokra tehet szert, amelyekről korábban csak az apja egységében szolgáló újoncoktól hallott. Harper hatalmas reményekkel kezdi meg az első évet a San Diego-i Állami Egyetemen.
Új lakótársának köszönhetően Harper hamar belecsöppen a bulik, a helyes pasik, a családi élet és a mindent elsöprő érzelmi viharok világába. A szíve csaknem kettészakad, amikor egyszerre beleszeret új barátjába, Brandonba és a szobatársa bátyjába, Chese-be. Kemény külsejük és viharos múltjuk ellenére a fiúk imádják Harpert, és bármit megtennének érte - ha kell, félreállnak, csak hogy ő boldog lehessen. 

Gyerekek... Nem szokásom ilyent mondani, mert számomra minden könyv szent és sérthetetlen, de ez valami eszméletlen szar volt. Komolyan, szerintem papírlap pocsékolás volt kinyomtatni ilyen sok oldalt.  - Bocs, ha valakinek nem ez a véleménye, nem kell velem egyetérteni, csak fogadjátok el, hogy nekem nem tetszett. 

Nos, kezdjük az elején.
Az első 1-2 fejezet tetszett. Tényleg izgalmasnak ígérkezett, hogy a csajszi, aki eddig fiúk közt volt, de nem nézhetett rájuk pasiként, most egy olyan világba kerül, ahol lehullnak róla a béklyók, és kitombolhatja magát. Én azt vártam a történettől, hogy a kis Harper komoly lázadóba megy át, aki mindent kipróbál, amire előtte nem volt lehetősége. Hát, nem pont ez történt... :D

Nálam már akkor elkezdődött az unszimpátia, amikor a csajszinak tetszett Chase, de közben mással ment randizni, és a randijuk napján már smároltak is!! Ez nekem baromi gyors volt, főleg hogy egy olyan csajról beszélünk, akinek előtte még pasija sem volt! Totál ellentmondás.

Aztán jött a következő, ami felcseszett: Chase-szel szerintem végig szórakozott. Persze előadta közben a hattyú halálát, hogy szereti mindkettőt, de nem tud kibaszni Brandonnal, és elhagyni őt. Mert végül is C-vel nem baszott ki... áh, dehogy. A pasi biztos élvezte, hogy másik sráccal látja.

Aztán jött a még nagyobb döbbenet. A csajszi hónapok óta járt B-vel, de nem feküdt le vele, mert várt valamire. Na, és mire? Naa? Nem találtátok ki? Hát C-re! Mert amikor smárolni kezdtek, rögtön belé csapott a felismerés, hogy ő nem a pasijával, hanem a barátnője bátyjával akarja elveszíteni. De ugye, ő a pasijába szerelmes. Hjaaaj...
Azt már csak mellékesen említem meg, hogy Harperke nem csak az iskolából maradt ki, hanem a szexuális felvilágosításból is, mert ugyan miért kéne védekezni? Áh, értelme nincs.
Szóval a csaj terhes lett. Ezután történt egy kis szerepcsere és nem B, hanem C lett a pasija. Persze H. végig köcsög volt vele, mert nem bízott benne, mert végül is Chase senkivel sem volt azóta, hogy őt szerette, de a csaj simán megcsalta vele a pasiját - szóval igen, tök igazságos volt Harper. 

Ezután ledöbbentem, pislogtam párat, és újraolvastam. Igen, nem a szememmel volt a baj. Az írónő simán kinyírta Chase-t. Számomra úgy jött le, hogy már nem tudott mihez kezdeni ezzel az ostoba női karakterrel, ezért a könnyebbik utat választotta: kinyiffantotta a szöszi csávót. Ennél a pontnál nem sok kellett, hogy abbahagyjam az olvasást. Lehet, jobban is jártam volna. 

H. ismét összejött B-vel, aki természetesen örömmel vállalta el az apuka szerepet. Összeköltözés, eljegyzés, papás-mamás, stb. Aztán később jött a következő terhesség, Harper ismét találkozott az apjával, blablabla, csupa érdektelenség. 

Végül az írónő odatolt elénk néhány mondatot, amiben kifejtette, hogy Harpernek végig Brandon volt az igazi! 

A sztori végig lapos volt, nem volt benne semmi fordulat, vagy olyan rész, aminél kicsit elmúlt volna az érdektelenségem. Harper szomorú, Harper vidám, Harper szerelmes, Harper sír... - és akkor kezdődött elölről a körforgás. 

A szereplőkről:

Harper: a legidiótább, elfuseráltabb női karakter, akivel valaha találkoztam. Szende, ártatlan kis csajként akarja ábrázolni az írónő, ehhez képest miatta többen is szenvednek. Ja, és hozzátenném, hogy természetesen minden pasinak ő kell! 

Brandon: nyálas, nyálas, nyálas. Számomra ő pont azt a fajta pasit testesíti meg, akiket ki nem állhatok. A papucsokat, pontosabban. Szóval, őt sem bírtam.
Chase: az egyetlen karakter, aki érdekes volt. Megváltozott Harper miatt, nála látványos volt a jellemfejlődés. Csak hát szegénynek pont peche volt, mert az írónő bal lábbal kelt fel aznap.

A többi szereplőt nem írom le, hiszen hárman voltak igazán a fókuszban.

Ezt a könyvet nem ajánlom senkinek. Persze ízlések és pofonok, mindenkinek más jön be, de ez olyan ritka szar volt, hogy szavakat nehezen találok a kifejezésére. Annyi tehetséges író nem kap figyelmet, erre pont az olyanoknak sikerül könyvet kiadnia, akinek nagyon durván B kategóriás az alkotása. Azért, ez elég siralmas...

*~*

Ui: Remélem, tetszik az új dizi a blogon. :) Bátorkodtam kis Borzongás hangulatot hozni ide is - a fejlécen a Glamis kastély és a főszereplő, Ailsa karaktere látható; igen, kb. ilyennek képzeltem el a csajszit.

Csóközön~